Regisztrációs űrlap

Megváltoztak a jogosítvány megújításának egészségügyi követelményei

Alvászavar-gyanú esetén alvászavar szűrővizsgálat is szükséges

Az utóbbi években több kutatás eredménye világított rá, hogy a közlekedési balesetek hátterében gyakran húzódik meg az obstruktív alvási apnoé szindróma (OSAS) nevű alvászavar. Ezért ez év április elsejétől úgy módosultak a jogosítvány megújításához szükséges egészségügyi alkalmasság feltételei, hogy azokat a gépjárművezetőket, akiknél felmerül a mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoé gyanúja, a vezetői engedély kiadását vagy megújítását megelőzően alvászavar szűrővizsgálatra kell beutalni. A rendelet módosításának célja, hogy radikálisan csökkentse és megelőzze az egyik legveszélyesebb alvászavarban szenvedő betegek által okozott, gyakran tragikus kimenetelű közlekedési balesetek előfordulási kockázatát. A kezeletlen OSAS betegek ugyanis 2-3-szor valószínűbben okoznak közlekedési balesetet, mint egészséges társaik. Ezek a betegek megfelelő, hatékony terápiás kezelés mellett azonban továbbra is részt vehetnek a közlekedésben.

Magyarországon 2015. április 1-jén lépett hatályba az irányelvet meghonosító jogszabály, a 13/1992. (VI.26.) NM rendelet, amely kimondja: „Azon kérelmezőket, akiknél fiziológiai jellemzőik alapján felmerül a mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoé szindróma gyanúja, a vezetői engedély kiadását, illetve megújítását megelőzően alvászavar szűrővizsgálatra kell beutalni. …”

Obstruktív alvási apnoé szindróma és előfordulása

Az obstuktív alvási apnoé szindróma egy olyan alvásfüggő légzészavar, amelyben alvás alatt a garatizmok ellazulása a felső légút elzáródását okozza, és az alvó 10 másodpercet meghaladó ideig nem kap levegőt. A szervezet érzékeli az ilyenkor kialakuló oxigénhiányt, és az alvást megszakítva felébreszti az alvót, hogy aktivizálja a légút izmait és elkerülje a fulladást. Ez a folyamat akár több százszor is megismétlődhet az alvás folyamán, és ezek az oxigénhiányos állapot okozta mikroébredések megakadályozzák a pihentető, folyamatos mélyalvás létrejöttét. A betegség következtében a beteg azonnal olyan tünetekkel szembesül, mint a nappali fáradtság, a túlzott nappali aluszékonyság, a váratlan bealvás, az ingerlékenység, és a koncentrációs képesség jelentős csökkenése.

A kezeletlen OSAS hónapok, évek alatt olyan betegségek kialakulását okozza, mint a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, az agyi és szívérköri rendellenesség. Hosszú évek alatt pedig stroke-hoz, szívinfarktushoz, elbutuláshoz és korai elhalálozáshoz vezet.

A betegség súlyosságát az apnoé-hipapnoé index (AHI index) alkalmazásával mérik, ami az egy alvásóra alatti légzészavarok számát mutatja meg. Ha ez a szám 5-15 között van, akkor enyhe, ha 15-30 között, mérsékelt, ha pedig 30 feletti, akkor súlyos alvási apnoéról beszélünk.

Az alvási apnoé, a betegség természetéből adódóan magától nem múlik el, sőt az évek előrehaladtával súlyosbodik.

 Az obstruktív alvási apnoé szűrése

Az obstruktív alvási apnoé gyanúját a háziorvosok és az üzemorvosok állapítják meg az egészségügyi alkalmassági vizsgálat során, ahol a betegséget kísérő fiziológiai jellemzőket (kor, nem, testtömeg-index, magas vérnyomás) mérő, a nemzetközi szakmai alvástársaságok által elismert és validált kérdőívet töltetnek ki a sofőrrel. Akiknél a kérdőív pozitív eredményt hoz, szomnológus (alvászavarok gyógyításával foglalkozó szakorvos) által kiértékelt alvászavar szűrővizsgálaton kell részt venniük, ami akár a beteg otthonában is elvégezhető egy éjszaka alatt. A vizsgálat célja a gyanú alátámasztása, a betegség súlyosságát jelző, úgynevezett AHI-index (az egy alvásóra alatti légzészavarok száma) objektív megállapításával. Ha ez érték magasabb 15-nél, további, alvásdiagnosztikai központban végzett, éjszakai alvásvizsgálat szükséges az alvásfüggő légzészavar részletes feltárásához, a diagnózis felállításához és a kezelés meghatározásához.

Az alvási apnoé terápiája

A mérsékelt, illetve a súlyos obstruktív alvási apnoé leghatékonyabb terápiája gyógyászati segédeszközzel, az úgynevezett CPAP vagy BiPAP készülékkel biztosítható. A CPAP „continuous positive airway pressure”, azaz folyamatos pozitív légúti nyomásterápia során a légutakat a lélegeztető készülékhez hasonló eszköz által előállított levegőnyomás akkorára nyitja, hogy a garat alvás közben ne tudjon elzáródni, s a levegő akadálytalanul haladhasson át rajta. A terápia azonnal megszünteti az éjszakai légzéskimaradásokat, ezáltal a véroxigénszint ingadozását, és lehetővé teszi a pihentető mélyalvást, így minimálisra csökkenti a betegség következtében fennálló baleseti kockázatot. A tünetmentes állapot kizárólag a terápia folyamatos alkalmazásával tartható fent, mert a betegség nem gyógyítható, csak kezelhető.

A terápia hatékonyságának köszönhetően a 13/1992. (VI.26.) NM rendelet lehetővé teszi, hogy olyan mérsékelt és súlyos alvási apnoés betegek is vezethessenek gépjárművet, akik alvásdiagnosztikai központban kiállított szakorvosi véleménnyel tudják igazolni, hogy folyamatos terápiás kezelésük során állapotjavulást értek el.  Az 1.-es alkalmassági csoportba tartozó gépjárművezetők („úrvezetők”) esetében a felülvizsgálatot 3 évente, míg a 2.-es alkalmassági csoport (hivatásos vezetők) esetében évente kell elvégezni.