Közlekedésbiztonság – Orvosi alkalmassági vizsgálatok – Speciális kiegészítő egészségügyi vizsgálatok – Alvászavar szűrés – Pszichológiai alkalmasság

 Közlekedésbiztonság – Orvosi alkalmassági vizsgálatok – 
Speciális kiegészítő egészségügyi vizsgálatok –
Alvászavar szűrés – Pszichológiai alkalmasság

Bejelentkezés/Regisztráció az e-munkaegeszsegugy.hu integrált rendszerbe

Alvási apnoe

Tájékoztató jelentkezőknek

Tájékoztató vizsgálatot elrendelő orvosoknak

Tájékoztató jelentkezőknek

Az obstruktív alvási apnoe (OSA)

Dr.Kunos László, tüdőgyógyász szakorvos, szomnológus

 

Alvás során az izmaink ellazulnak. Az izmok ellazulása a garat átjárhatóságát biztosító izmokat is érinti. Amennyiben az orrjáratokat, illetve a garat tágasságát anatómiai eltérések eleve szűkítik (például kifejezett orrsövényferdülés, vaskos nyelvcsap, ill. nyelvgyök, nagy orr- vagy torokmandula), illetve elhízás miatt a nyaki zsírszövet felszaporodik, az ellazult garatizmok alvás során nem lesznek képesek teljes mértékben nyitva tartani a felső légutakat. Ebben az esetben belégzésben a légvételhez használt szívóerő összeszívja a garat falait és légútszűkületeket, vagy teljes légútelzáródásokat hoz létre. A fellépő légútszűkület mértékétől függően mindez számos tünetegyüttest képes létrehozni, a horkolástól a súlyos alvási apnoéig.  Úgynevezett elzáródásos (obstruktív) alvási apnoéról beszélünk, ha alvás során a garat teljes, vagy részleges elzáródása miatt a légzés több, mint 10 másodperces időszakokra óránként több, mint öt alkalommal kimarad.

A légzészavar az alvás egészséges szerkezetét szétdarabolja (fragmentálja), emellett időszakosan oxigénhiány kialakulásához vezet. Az alvásfragmentáció és az alvás alatti oxigénhiány vezet az alvási apnoe jellemző tüneteinek kialakulásához.

Az alvási apnoe jellemző nappali tünetei közé tartoznak a fokozott aluszékonyság, fásultság, memóriazavarok és a reggeli fejfájás. A koncentrálóképesség csökkenése és fáradtság gyakran vezet a munkavégző képesség általános romlásához. A betegek este jellemzően gyorsan elalszanak, de akár 8-10 óra alvást követően is fáradtan ébrednek. A légútelzáródásokkal összefüggő mellkasi nyomásváltozások emellett gyakran vezetnek gyógyszeres kezelés ellenére is fennálló gyomorsav-refluxos panaszokhoz. Az éjszaka során a szaggatott horkolás és a hálótárs által megfigyelt légzéskimaradások mellett a fulladásérzésre, vagy szapora pulzusra történő ébredés lehet figyelemfelhívó jel.

Fontos tudni, hogy a kezeletlen alvási apnoe jelentősen fokozza a közlekedési balesetek okozásának kockázatát, az álmosság mellett a betegekre szintén jellemző bizonytalanabb észlelőképesség és hosszabb reakcióidő okán is. Mindezek miatt már hazánkban is kötelező az alvási apnoe betegség szűrése a gépjárművezetői jogosítványhoz szükséges alkalmassági vizsgálat során.

A közlekedési balesetek magasabb kockázata mellett a kezeletlen alvási apnoe jelentősen fokozhatja a magasvérnyomás betegség, stroke, illetve szívinfarktus kialakulásának kockázatát, de a cukorbetegség esélyét is érdemben növeli. Fennálló magasvérnyomás, vagy más szív- és érrendszeri betegség, diabétesz esetén az alvási apnoe szűrése fontos tényező lehet a hatékony kezelés beállításában.

A jellemző tünetek fennállása esetén alvásdiagnosztikai ambulancián történő vizsgálat, majd szükség esetén eszközös alvásvizsgálat elvégzése szükséges, melyet szomnológus szakorvos értékel ki.

A betegség kezelése személyre szabottan, az eszközös alvásvizsgálat eredménye alapján történhet. Súlyosabb esetekben – amennyiben az alvás alatti légzéskimaradásokból óránként 15-nél több figyelhető meg – alvás során egy készülék (CPAP) használata válhat szükségessé, amely folyamatos légáramlással biztosítja a garat megfelelő tágasságát. Enyhébb esetekben lehetőség van a légzészavar gégészeti kezeléssel, vagy fogorvos által kialakított, az állkapocs hátraesését akadályozó eszköz alvás alatti viselésével történő kezelésére.

Középsúlyos, illetve súlyos alvás alatti légzészavar kezelésére szolgáló CPAP készülék

 

Az obstruktív alvási apnoe és a gépjárművezetés

Az obstruktív alvási apnoés betegek kétharmadánál mutatható ki az úgynevezett kognitív funkciók zavara (pl. gondolkodás és észlelés zavara, memóriazavarok, kommunikációs problémák, új információk rögzítésének nehézsége). A nappali parancsoló alváskésztetés, az észlelés zavara, illetve a reakcióidő növekedése többszörösére emeli a közlekedési balesetek kockázatát. Az OSA hatékony kezelése mellett a közlekedési balesetek kockázata igazoltan normalizálható.

Fentiekre tekintettel az úrvezetők, illetve hivatásos sofőrök alkalmasságának elbírálása során az obstruktív alvás apnoe fennállásának lehetőségét minden esetben vizsgálni kell. A vizsgálat elvégzésére vonatkozó szakmai ajánlást az Orvosi Hetilapban 2016 évben (157.évf.23.szám) megjelent „A Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság módszertani ajánlása a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának vizsgálatához az obstruktív alvási apnoe szindróma vonatkozásában” című közlemény tartalmazza.

Az ajánlás alapján a családorvos / foglalkozás egészségügyi orvosnak az Európai Alvástársaság által erre a célra elfogadott, szűrésre készített kérdőív kitöltését kell előírnia a gépjárművezetésre való alkalmasság elbírálása során. Amennyiben a kérdőív pozitív eredményt ad, Önnél alvás alatti légzészavar gyanúja merül fel, ezért orvosa eszközös alvásvizsgálat elvégzését írhatja elő.

Az alkalmasságot orvosának a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló rendelet vonatkozó előírásai alapján (13/1992 (VI. 26/NM) rendelet 1. melléklet 6.2) kell megállapítania.

 

Honnan ismerhető fel az alvási apnoé?

Az alvási apnoé betegséget az alábbi, azonnal és rövid távon jelentkező tünetek kísérik:

Éjszakai tünetek:
• Hangos, rendszeresen, minden alvásnál jelentkező horkolás
• Megfigyelt légzéskimaradás
• Horkantás, légszomj
• Nyugtalan, csapkodó, küzdelmes alvás
• Többszöri, alvás során előforduló pisilés

Nappali tünetek:
• Reggeli, ébredést követő fejfájás
• Nappali aluszékonyság
• Csökkent koncentrációs képesség
• Ingerlékenység
• Rendszeres tevékenységek közbeni elalvás

A kezeletlen alvási apnoé tartós fennállásának következményei:

• Magas vérnyomás (akár terápiarezisztens)
• Szívinfarktus
• 2-es típusú cukorbetegség
• Szívelégtelenség
• szívritmuszavar (arrythmia)
• Stroke (szélütés)
• Elbutulás (demencia)

Az alvási apnoé okozta tünetek általában fokozatosan jelentkeznek, és hosszú évek leforgása alatt teljesednek ki, ezért előfordulhat, hogy a beteg nem kapcsolja össze a tüneteket az alvási apnoéval. Legtöbb esetben e betegek a tüneteket kívülről átélő hálótársaik unszolására fordulnak orvoshoz, vagy a betegség hosszú távú tünetei válnak számukra elviselhetetlenné, mint például a magas vérnyomás, a szívelégtelenségek, a szívroham és az agyvérzés.

A legjellemzőbb megfigyelhető tünet a hangos, szakadozó, horkantással együtt jelentkező horkolás. Ezért ha Ön hangosan horkol majdnem minden éjjel, tanácsos felkeresnie háziorvosát, aki beutalhatja egy alvászavar-központba kivizsgálásra. Szerencsére az alvásszakértők manapság már sikerrel diagnosztizálják és kezelik ezeket az alvás közben jelentkező légzési rendellenességeket. A megfelelő kezelés megelőzheti, vagy visszafordíthatja az alvási apnoé potenciálisan veszélyes következményeit.

Hogyan diagnosztizálható az alvási apnoé?
Az alvási apnoé betegséget alvásszakértő orvosok diagnosztizálják műszeres alvásvizsgálatokkal. A vizsgálatokat alvásdiagnosztikai központokban végzik, ahol a szűrővizsgálatokat, a terápiás kezeléseket és a kontrollvizsgálatokat is elvégzik. Léteznek otthon is elvégezhető vizsgálatok, de ezek a szűrésre és a kontroll vizsgálatokra korlátozódnak.

Tájékoztató vizsgálatot elrendelő orvosoknak

Orvos szakmai összefoglaló az alvásfüggő légzészavarok szűrő vizsgálatáról

Készült  az  Egészségügyi szakmai irányelv 002051 EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMAI IRÁNYELV

A FELNŐTTKORI ALVÁSFÜGGŐ LÉGZÉSZAVAROK ELLÁTÁSÁRÓL 15/56” felhasználásával

 

  1. AJÁNLÁSOK SZAKMAI RÉSZLETEZÉSE

Diagnosztika

Ajánlás 1

A potenciálisan alvásfüggő légzészavarokban szenvedő betegek esetében meg kell vizsgálni, hogy van-e, és ha igen milyen súlyossággal alvásfüggő légzészavar annak érdekében, hogy a betegség következményeként kialakuló egészségkárosodás, egyéb kapcsolódó kórképek kialakulása megelőzhető legyen. A diagnózis felállítása a beteg fizikai jellemzőin és a panaszain nyugvó alapos vizsgálat és alvásdiagnosztika alkalmazásával érhető el. (Standard) [120] Az alvásfüggő légzészavarok, amelyek leggyakoribbak az alvásbetegségek közül sokszor súlyos, és potenciálisan életet veszélyeztető körülményeket teremtve a lakosság 2-4%-át veszélyeztetik (66). E betegcsoport Magyarországon mélyen aluldiagnosztizált. A kezeletlen alvásfüggő légzészavar súlyosságának arányában akut pathofiziológiai hatásokat provokál. Amennyiben az akut pathofiziológiai hatást nem diagnosztizálják és kezelik megfelelően, akkor e folyamatok eredményeként az akut rizikók mellett, krónikus rizikók is jelentkezhetnek. A kezeletlen alvásfüggő légzészavarok akut pathofiziológiai hatásai lehetnek (alvás fragmentáció, éjjeli myocardiális ischaemia, intermittáló hypoxia, éjjeli tüdő ödéma, negatív intrathoracalis nyomás, szív ritmuszavarok, emelkedett vérnyomás) amelyek az alábbi akut rizikótényezők megjelenését eredményezhetik:

– munkateljesítmény csökkenése;

 – munkahelyi balesetek előfordulási esélyének növekedése;

 – közlekedési balesetek előfordulási esélyének növekedése;

Az előző pathofiziológiai hatások eredményeképpen tehát három akut rizikótényezőt különböztetünk meg:

– erős nappali aluszékonyságot,

– neurokognitív zavart,

– csökkenő figyelmet (gépjárművel okozott, ill. munkahelyi baleset rizikójának növekedése).

Az alvásfüggő légzészavarok további teljes körű diagnosztikájának, illetve kezelésének elmaradása az következő újabb, krónikus pathofiziológiai hatásokat eredményezhetik: szimpatikus idegrendszer aktivációja, redukált szívritmus variabilitás, szisztémás magas vérnyomás, nocturnalis és diurnalis, bal kamra hypertrophia, bal kamra diszfunkció és károsodás, emelkedett thrombocyta aggregabilitás, és vér koagulabilitás, amelyek következtében az alábbi, újabb krónikus rizikótényezők jelennek meg: – szívérrendszeri betegségek kialakulása; – agyérrendszeri betegségek kialakulása; – szívelégtelenség kialakulása; – anyagcserezavar kialakulása;

Az alvásfüggő légzészavarok krónikus pathofiziológiai hatásai tehát az alábbi krónikus kardiovaszkuláris rizikókhoz vezetnek:

– magas vérnyomás,

– stroke,

– maradandó szívkárosodás.

Ajánlás 2

Az alvásfüggő légzészavarok felismerését a beteg tüneteinek és panaszainak az értékelésével, továbbá a fiziológiai jellemzőinek vizsgálatával már az alap- és szakorvosi ellátás során javasolt elkezdeni.

(Standard) [55] Az alvásfüggő légzészavarok felismerését az alábbi, de nem kizárólagosan erre korlátozott három esetben javasolt elkezdeni a típusos, alvásfüggő légzészavarokra jellemző ismérvek fennállásának vizsgálatával, szűrőkérdőívek alkalmazásával, a beteg által elmondott, az alvásfüggő légzészavarokra jellemző panaszok értelmezésével:

  1. a rendszeres egészségügyi, foglalkozás-egészségügyi vagy járművezetői egészségi alkalmassági ellenőrző vizsgálat során,
  2. a beteg által kezdeményezett panaszos vizsgálat során,
  3. a magas rizikófaktorral rendelkező betegek szervezett szűrése során.

Az alvásfüggő légzészavarok tekintetében magas rizikófaktorral rendelkező betegek, és esetükben további, célirányos vizsgálat szükséges, ha legalább egy fennáll az alábbiak közül: ­

súlyos obezitás (BMI > 35)

­ dilatatív cardiomyopathia ­

pitvarfibrilláció

terápiarezisztens magas vérnyomás ­

2-es típusú cukorbetegség

nocturnális szívritmus zavarok

stroke

pulmonáris hypertónia

emelkedett kockázatot jelentő gépjárművezetők (pl hivatásos sofőrök)

gyomorszűkítő műtétre vár

A rutin vizsgálat során az alábbi kérdések valamelyikére a beteg által adott „igen” válasz esetében további, célirányú vizsgálat szükséges:

Túlsúlyos-e a beteg? (BMI index számítás)

Van-e a betegnek mélyharapása?

Panaszkodik-e a beteg nappali aluszékonyságra?

Horkol-e a beteg?

Van-e a betegnek kezelt, vagy kezeletlen magas vérnyomása?

A felmerülő gyanút az alábbi kérdőívek alkalmazása tovább erősítheti:

Berlin kérdőív (Berlin Questionnaire)

STOP-BANG kérdőív

ESS (Epworth Sleepiness Scale) szubjektív értékelő skála a napközbeni alvásnyomás mérésére

Brüsszeli kérdőív a járművezetők OSAS gyanújának felméréséhez az egészségi alkalmasság vizsgálatakor

Ajánlás 3

Az alvásfüggő légzészavarok gyanújának felmerülése esetén a gyanú kizárására, vagy további vizsgálat szükségességének alátámasztására hasznos lehet egy alvásdiagnosztikai szűrővizsgálat végzése 1-3 fiziológiai jellemző rögzítésére alkalmas mérőműszerrel (respiratórikus pulzoximéter, ABPM, EKG holter), amely azonban nem alkalmas diagnózis megalapozására. (Ajánlott) [121]

A szűrővizsgálatot a beteg otthonában, vagy ambuláns körülmények között lehet elvégezni. A nyugodt alvás körülményeit a PSG vizsgálatnál leírtak szerint biztosítani kell. A szűrővizsgálatnak az alábbi csatorna csoportok közül kell rögzítenie egyet: ­ vér-oxigén (SpO2) ­ pulzus ­ légáramlás ­ opció: légvételi erőfeszítés ­ ABPM ­ EKG holter A műszerekkel rögzített jelek értelmezése alvásmedicínában való jártasságot igényel. Ennek elsődleges oka, hogy a korlátozott paramétereket rögzítő eszközök az alvásfüggő légzészavarra jellemző paraméterekből csak keveset tárnak fel, ezért nem szakértő számára megtévesztőek, félreismerhetőek lehetnek, nem beszélve az otthoni körülmények okozta jelminőség romlást, műtermékeket, amelyek felismerése szintén szakértelmet igényel a téves pozitív és téves negatív eredmények elkülönítéséhez.

(Standard) Alvásfüggő légzészavar szűrését a vonatkozó minimumfeltételekben rögzítettek szerint működő alvászavar központhoz kapcsolódó szűrőállomás végezhet, egyéb esetben csak a gyanú felmerüléséhez elegendő adatot szolgáltat, ami diagnosztikai szempontból nem bír kellő relevanciával.

Ajánlás 4

Az alvászavar gyanú, vagy a beteg panaszai alapján alvásmedicínában jártas, szomnológus szakorvosnak el kell végeznie egy teljes körű alvászavar kiértékelő konzultációt annak érdekében, hogy mérlegelhesse az alvásfüggő légzészavar fennállásának megalapozottságát, és szükség szerint döntsön az alkalmazandó diagnosztikus kivizsgálás módjáról. (Standard) [117]

A teljes körű kiértékelő konzultáció során értékelni kell az alábbi tüneteket:

  1. horkolás
  2. megfigyelt légzésszünet,
  3. fuldoklás, kapkodás a levegőért
  4. fokozott nappali aluszékonyság, amelynek nincs más ismert oka
  5. ESS kérdőív szerint vizsgálat aluszékonyság mértéke
  6. jellemző napi alvásmennyiség, alvásminőség és alvási szokások
  7. éjszakai vizelés jelenléte, gyakorisága
  8. reggeli fejfájás jelenléte
  9. alvástöredezettség / alvásképesség

10.csökkent figyelem és emlékezőképesség

11.súlyos társult kórképek jelenléte

A beteg kivizsgálását követően, a megalapozott gyanú alapján a szomnológus szakorvos határozza meg a szükséges objektív műszeres diagnosztikai eljárást. Az alvásfüggő légzészavarok igazolása, a diagnózis megállapítása műszeres (poliszomnográfia, poligráfia) vizsgálat nélkül nem történhet meg, mint ahogyan terápiás kezelés sem indikálható ennek hiányában.

Kapcsolat

hívjon

+36 70 452 40 89

Küldjön email-t

alvasmedicina@csoportpraxis.hu

Címünk

5000 Szolnok
Baross utca 49-51

Üzenet küldése

14 + 13 =