Közlekedésbiztonság – Orvosi alkalmassági vizsgálatok – Speciális kiegészítő egészségügyi vizsgálatok – Alvászavar szűrés – Pszichológiai alkalmasság

 Közlekedésbiztonság – Orvosi alkalmassági vizsgálatok – 
Speciális kiegészítő egészségügyi vizsgálatok –
Alvászavar szűrés – Pszichológiai alkalmasság

Bejelentkezés/Regisztráció az e-munkaegeszsegugy.hu integrált rendszerbe

Jogszabályi
háttér

Megváltoztak a jogosítvány megújításának szabályai. Alvászavar-gyanú esetén alvászavar szűrővizsgálat is szükséges

1. 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról
2.  27/2017. (X. 18.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények által szervezett országhatárt átlépő autóbuszos kirándulások biztonságáról
3.  33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
4. 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról

Az utóbbi években több kutatás eredménye világított rá, hogy a közlekedési balesetek hátterében gyakran húzódik meg az obstruktív alvási apnoé szindróma (OSAS) nevű alvászavar. Ezért ez év április elsejétől úgy módosultak a jogosítvány megújításához szükséges egészségügyi alkalmasság feltételei, hogy azokat a gépjárművezetőket, akiknél felmerül a mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoé gyanúja, a vezetői engedély kiadását vagy megújítását megelőzően alvászavar szűrővizsgálatra kell beutalni. A rendelet módosításának célja, hogy radikálisan csökkentse és megelőzze az egyik legveszélyesebb alvászavarban szenvedő betegek által okozott, gyakran tragikus kimenetelű közlekedési balesetek előfordulási kockázatát. A kezeletlen OSAS betegek ugyanis 2-3-szor valószínűbben okoznak közlekedési balesetet, mint egészséges társaik. Ezek a betegek megfelelő, hatékony terápiás kezelés mellett azonban továbbra is részt vehetnek a közlekedésben.

 Miután 2001-et megelőzően 55 ezret meghaladó halálos kimenetelű közlekedési balesetet regisztráltak az Európai Unióban, az EU döntéshozói célul tűzték ki a közlekedési balesetek számának csökkentését. A 2001-2010 időszakra meghirdetett közlekedésbiztonsági program eredményeként ez a szám 2010-re folyamatosan csökkenve elérte a 31500 esetet.   Miután ezen program keretében végzett több kutatás eredménye rávilágított, hogy a közlekedési balesetek jelentős számának hátterében az úgynevezett obstruktív alvási apnoé szindróma nevű alvászavar áll, az EU járművezetői jogosítványokért felelős bizottsága alvási apnoé munkacsoportot hozott létre a betegség és a közúti közlekedés biztonsági kockázatainak kivizsgálására. A munkacsoport, amelybe Magyarország három tagot delegált, nemcsak megerősítette az alvási apnoé jelentős kockázati szerepét az elalvásos közúti balesetek hátterében, de módosító javaslatokat is tett az alvási apnoé mint gyógyítandó betegség besorolására a jogosítvány megszerzésének feltételei közé, továbbá kidolgozta az alvási apnoé szűrésének és terápiájának metódusát.

 A javaslatok az EU 2011-2020 évekre szóló közlekedésbiztonsági programjának keretében bekerültek a 2014/85/EU bizottsági irányelvbe, ami a vezetői engedélyekről szóló 2006. december 20-i 2006/126/EK Európa parlamenti és tanácsi irányelvet módosítja. A módosítás célja, hogy csökkentse az obstruktív alvási apnoé szindrómában szenvedő betegek által okozott közlekedési balesetek előfordulási kockázatát azáltal, hogy ezek a betegek csak igazoltan eredményes terápiás kezelés mellett kaphassanak jogosítványt.

Magyarországon 2015. április 1-jén lépett hatályba az irányelvet meghonosító jogszabály, a 13/1992. (VI.26.) NM rendelet, amely kimondja: „Azon kérelmezőket, akiknél fiziológiai jellemzőik alapján felmerül a mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoé szindróma gyanúja, a vezetői engedély kiadását, illetve megújítását megelőzően alvászavar szűrővizsgálatra kell beutalni. …”

 

Obstruktív alvási apnoé szindróma és előfordulása

Az obstuktív alvási apnoé szindróma egy olyan alvásfüggő légzészavar, amelyben alvás alatt a garatizmok ellazulása a felső légút elzáródását okozza, és az alvó 10 másodpercet meghaladó ideig nem kap levegőt. A szervezet érzékeli az ilyenkor kialakuló oxigénhiányt, és az alvást megszakítva felébreszti az alvót, hogy aktivizálja a légút izmait és elkerülje a fulladást. Ez a folyamat akár több százszor is megismétlődhet az alvás folyamán, és ezek az oxigénhiányos állapot okozta mikroébredések megakadályozzák a pihentető, folyamatos mélyalvás létrejöttét. A betegség következtében a beteg azonnal olyan tünetekkel szembesül, mint a nappali fáradtság, a túlzott nappali aluszékonyság, a váratlan bealvás, az ingerlékenység, és a koncentrációs képesség jelentős csökkenése.

A kezeletlen OSAS hónapok, évek alatt olyan betegségek kialakulását okozza, mint a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, az agyi és szívérköri rendellenesség. Hosszú évek alatt pedig stroke-hoz, szívinfarktushoz, elbutuláshoz és korai elhalálozáshoz vezet.

A betegség súlyosságát az apnoé-hipapnoé index (AHI index) alkalmazásával mérik, ami az egy alvásóra alatti légzészavarok számát mutatja meg. Ha ez a szám 5-15 között van, akkor enyhe, ha 15-30 között, mérsékelt, ha pedig 30 feletti, akkor súlyos alvási apnoéról beszélünk.

Az alvási apnoé, a betegség természetéből adódóan magától nem múlik el, sőt az évek előrehaladtával súlyosbodik.

Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) a lakosság 2-4 százalékát érinti, amelynek 5-10 százaléka súlyos állapotú. Az 1.-es alkalmassági csoportba tartozó gépjárművezetők („úrvezetők”) esetében számszerűen nagyobb az OSAS előfordulása, mint a hivatásos gépjárművezetők esetében, azonban utóbbiak több időt töltenek a forgalomban, ezért mindkét csoport kockázatát kezelni kell.

 

Az OSAS és a vezetési képesség kapcsolata

Az alvási apnoé, tüneteiből fakadóan (nappali fáradtság, túlzott nappali aluszékonyság, váratlan bealvás, ingerlékenység, koncentrációs képesség jelentős csökkenése) hátrányosan befolyásolja a gépjárművezetők vezetési képességeit. 2014-ben például a hazai utakon 290 közlekedési baleset történt azért, mert a vezető elaludt a volánnál.

A kezeletlen OSAS betegek egészséges társaikhoz képest 2-3-szor valószínűbben okoznak közlekedési balesetet, 2 továbbá legalább egy balesetet fognak előidézni öt éven belül. Egy 2004-es nemzetközi kutatás 3 szerint a hivatásos sofőrök 59,6 százaléka szenved valamilyen alvásfüggő légzészavarban, és 15,8 százaléka obstruktív alvási apnoe szindrómában. Az alvási apnoe által okozott balesetek előfordulásának relatív kockázata (RRF=3.71) közel kétszerese az alkoholos befolyás (RRF=2.0) következtében okozott balesetekének.

 

13/1992. (VI. 26.) NM rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról a következő szabályozást teszi:

6.2. OBSTRUKTÍV ALVÁSI APNOÉ SZINDRÓMA

6.2.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások.

6.2.1.1. E rendelet alkalmazásában a mérsékelt obstruktív alvási apnoé szindróma óránként 15-29 közötti, a súlyos obstruktív alvási apnoé szindróma óránként 30 vagy annál több apnoénak és hipopnoénak (apnoé-hipopnoé index) felel meg, és a szindróma mindkét típusa túlzott nappali aluszékonysággal társul.

6.2.1.2. Azon kérelmezőket, akiknél fiziológiai jellemzőik alapján felmerül a mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoé szindróma gyanúja, a vezetői engedély kiadását, illetve megújítását megelőzően alvászavar szűrővizsgálatra kell beutalni. Ezen kérelmezők számára javasolni kell, hogy a szakorvosi vizsgálat lefolytatásáig tartózkodjanak a gépjárművezetéstől.

6.2.1.3. A mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoé szindrómában szenvedő kérelmezők számára a vezetői engedély akkor adható ki, illetve újítható meg, ha alvásdiagnosztikai központban kiállított szakorvosi véleménnyel igazolni tudják az állapotuk megfelelő ellenőrzését, a szükséges kezelés során kapott utasítások betartását és az aluszékonyság tekintetében elért esetleges javulást.

6.2.1.4. A kezelés alatt álló, mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoé szindrómában szenvedő kérelmezőknek háromévente alvásdiagnosztikai központban végzett orvosi felülvizsgálaton kell részt venniük, amelynek célja annak megállapítása, hogy a beteg betartja-e a kezelés során kapott utasításokat, szükséges-e a kezelés folytatása, és továbbra is éberen figyelemmel kísérik-e a beteg állapotát.

6.2.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások

6.2.2.1. A kérelmezőnek a 6.2.1.4. pont szerinti orvosi felülvizsgálaton évente kell részt vennie.

A 2017 januárjában bekövetkezett veronai busztragédia jól példázza, hogy a buszsofőröknek kipihenten kell volán mögé ülniük. Mára rendelet írja elő, hogy az alvási apnoé betegség lehetőségét ki kell zárni, ha egy sofőr külföldi autóbuszos kirándulásra visz utasokat. Hogyan zajlik a vizsgálat és milyen eredmény születhet?

Megrázta a világot 2017 januárjában a veronai busztragédia. Mindenki egyetérthet abban, hogy ilyen esetnek a jövőben nem szabad előfordulnia. Egy buszsofőrnek, aki külföldre szállít iskolásokat, mindenképpen pihenten kell vezetnie. Sajnos azonban nem mindenki tudja magáról, hogy alvázavar gyötri. Az alvási apnoé betegség például éjszaka akár óránként 30-nál többször is felébreszti az embert, s nem is tud róla. Ám napközben álmos és ingerült lehet, teljesítménye csökken.

Érthető tehát, hogy az alvási apnoé mára közlekedésbiztonsági kockázattá lépett elő.

A 27/2017. (X.18.) EMMI rendeletnek megfelelően a buszsofőröknél egészségügyi alkalmassági vizsgálat során kell kizárni az alvászavarokat, az alvási apnoé betegséget. Ha ez nem teljesül, buszsofőr nem vihet diákokat külföldi kirándulásra.

Fontos tehát az objektív alvási apnoé szűrővizsgálat buszsofőröknek.

Hogyan zajlik egy ilyen vizsgálat?

A páciensnek nem elég konzultálnia egy szomnológus szakorvossal. Ahhoz, hogy az eredmény minden kétséget kizáró legyen, objektív alvási apnoé szűrővizsgálatra van szükség. Erre szolgál a poliszomnográfiás vizsgálat, melyet alvásdiagnosztikai központban végeznek el, s melynek során biztosan kijelenthető, hogy a buszsofőr nem szenved alvási apnoéban. Az orvos teljesen objektív képet kap erről.

A vizsgált személyt ilyenkor azonosítják, s a vizsgálat keretében infravörös kamerával videófelvételt készítenek róla alvás közben – szakszemélyzet állandó felügyelete alatt. A vizsgálati körülményeket ugyancsak hitelesen rögzítik. Az érzékelők által mért jeleket biokalibrációval hitelesítik.

A poliszomnográfos vizsgálat után születhet negatív vagy pozitív eredmény. Az egészségi alkalmassági vizsgálat eredményét az üzemorvos vagy a háziorvos állapítja meg a szakorvosi vélemény alapján.

Amennyiben pozitív az eredmény, tehát a poliszomnográf megerősítette az alvási apnoé jelenlétét, a buszsofőr alvászavarban szenvedő betegnek tekinthető és terápiás kezelésre van szüksége. Ellátása a standard betegellátás protokollja szerint térítéses, vagy jogosultsága esetén OEP finanszírozott rendszerben történhet az alvászavar központban.

Alvási apnoé esetén az elsődleges és leghatékonyabb kezelési módszer a légsínterápia, vagyis CPAP terápia, mely az angol „continuous positive airway pressure”, azaz folyamatos pozitív légúti nyomás kifejezés rövidítése.  A CPAP készülék akkorára nyitja a légutakat, hogy a garatizomzat ne záródhasson el alvás közben, így a levegő akadálytalanul áthaladhat rajta s megszűnik az éjszakai légzéskimaradás, lehetővé téve a mély alvást.

A terápia beállítását követően rendszeres kontrollvizsgálatokon is gondozzák a pácienst – ezek során derül ki, hogy a beteg követi-e az utasításokat, betartja-e a kezelést.

Ha igen, a gépjárművezetéshez szükséges alkalmassági igazolást kiállítják. Arra is lehetőség van – külön szolgáltatás keretében -, hogy a munkáltató rendszeres tájékoztatást kapjon a buszsofőr terápiás eredményeiről, így a munkáltató a vonatkozó jogszabálynak teljes mértékben eleget tesz.

Amennyiben a poliszomnográfos vizsgálat eredménye negatív, a vezetői engedély kiadható.

A buszsofőrök számára fontos alvásvizsgálatok elvégzéséhez ahazánkban működő Alvásközpontok hatékony segítséget nyújtanak. A honlapunkon megtalálhatja azon vizsgáló helyeket ahol alvásbetegségek vizsgálatával foglalkozna. Intézményekben szomnológus szakorvosok és modern diagnosztikai háttér garantálja, hogy a buszsofőrök egészségi alkalmassági véleményezéséhez szükséges vizsgálatok elvégezhetőek legyenek. Az alvási apnoé betegségben szenvedők terápiáját a laborok egyaránt biztosítják.

 

Kapcsolat

hívjon

+36 70 452 40 89

Küldjön email-t

alvasmedicina@csoportpraxis.hu

Címünk

5000 Szolnok
Baross utca 49-51

Üzenet küldése

12 + 12 =