Nemes György baleseti sebész főorvos azt mondja, kutatások bizonyítják, hogy ha a nagyszülő fuvarozza az oviba az unokáját, ritkábban történnek közlekedési balesetek, mint olyankor, amikor a szüleivel utazik a gyermek.
A korosabb autóvezetők nem okoznak több balesetet, mint a fiatalok, sőt a statisztikák ennek éppen az ellenkezőjét igazolják – állítja a Magyar Időknek nyilatkozó közlekedésbiztonsági szakértő.
Nemes György baleseti sebész főorvos azt mondja, általánosságban az idős autóvezetők fegyelmezettebbek, mint a fiatalok: nem vezetnek részegen vagy bedrogozva, nem lépik túl a sebességkorlátokat, nem indulnak el rossz időben. Mindennek pedig az életkori sajátosságokon túl az is oka, hogy az idősebbek jobban meg akarnak felelni a szabályok által támasztott elvárásoknak.
De ne használjunk vaktában olyan kifejezéseket, hogy öreg sofőr meg fiatal sofőr – figyelmeztet a szakértő, hiszen egy huszonéves akár az ötvenévest is öregnek tarthatja.
Közlekedési szempontból az orvosi szakirodalom 25 éves korig minősíti fiatalnak az autóvezetőt, 65 év felett pedig idősnek.
Mint mondja, köztudott, hogy az autópályán forgalommal szemben haladás a fiataloknál sokkal gyakoribb, mint az időseknél. Példaként említi azt a néhány éve történt budapesti esetet, amikor egy jászberényi fiatalember a Rákóczi hídra hajtott fel a forgalommal szemben, és nekiütközött egy szabályosan közlekedő teherautónak. Öten ültek az autóban, mindannyian meghaltak.
A fiataloknál egyébként is gyakoribb, hogy sokan ülnek az autóban, míg az idős sofőrök jellemzően egyedül vagy másodmagukkal közlekednek – ez is fontos tényező a baleseti statisztikák szempontjából. Gondoljunk csak a diszkóbalesetekre, amikor egy autóba akár tízen is bepréselődnek. Ha ilyenkor karamboloznak, egy balesetre sok, jellemzően súlyos sérülés jut.
Ráadásul a szakértő szerint a sajtó is eltérően tálalja a fiatalokkal, illetve az idősekkel történt közlekedési baleseteket: ha például egy idős ember közlekedik a forgalommal szemben, akkor nyolcvanéves vezetőről beszélnek, fiatalnál pedig egyszerűen csak úgy fogalmaznak, hogy a sofőr eltévesztette az irányt.
Persze léteznek az idős sofőrökre jellemző balesettípusok is. Ilyenek például az úgynevezett T-bone-karambolok, amikor oldalról, merőlegesen csapódnak egymásba a járművek, főként mellékutcából vagy garázsból a főútra kikanyarodva, valamint az idős sofőröknek gyakran jelent problémát a balra nagy ívben kanyarodás is.
Az autóvezetésnek nemcsak Magyarországon, de az egész világon nincs életkori korlátja – teszi hozzá Nemes György. Ráadásul az idős vezetők száma az átlagéletkor emelkedésével növekszik, hiszen minél több az idős ember, annál több az idős sofőr is.
A jogosítványt Magyarországon 65 éves kor felett kétévente kell meghosszabbítani, de vannak olyan országok, ahol erre egyáltalán nincs szükség: Angliában például ha valaki egyszer megszerezte a vezetői engedélyét, semmilyen hatóság nem firtatja többé annak érvényességét.