Közlekedésbiztonság – Orvosi alkalmassági vizsgálatok – Speciális kiegészítő egészségügyi vizsgálatok – Alvászavar szűrés – Pszichológiai alkalmasság

 Közlekedésbiztonság – Orvosi alkalmassági vizsgálatok – 
Speciális kiegészítő egészségügyi vizsgálatok –
Alvászavar szűrés – Pszichológiai alkalmasság

Bejelentkezés/Regisztráció az e-munkaegeszsegugy.hu integrált rendszerbe

Neuropszichológiai változás

Valamennyi közúti járművezető és a fokozott balesetveszélyes munkakörben dolgozók esetében a járművezetői engedély ill. a munkaköri alkalmasság abban az esetben adható ki/hosszabbítható meg, amennyiben a vizsgálatra jelentkezőnél az alkalmasságot elbíráló orvos nem állapítja meg az alvási apnoé szindrómát. A vezetői engedély felfüggesztése ill. a munkaköri korlátozás az OSA-s betegek esetében csak abban az esetben kötelező, amennyiben a betegnél túlzott nappali aluszékonyság (EDS) kerül megállapításra.

13/1992. (VI. 26.) NM rendelet

 IDEGRENDSZERI BETEGSÉGEK ÉS OBSTRUKTÍV ALVÁSI APNOÉ SZINDRÓMA

6.2.   OBSTRUKTÍV ALVÁSI APNOÉ SZINDRÓMA

6.2.1. Az 1. és 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások.

6.2.1.1. E rendelet alkalmazásában a mérsékelt obstruktív alvási apnoé szindróma óránként 15-29 közötti, a súlyos obstruktív alvási apnoé szindróma óránként 30 vagy annál több apnoénak és hipopnoénak (apnoé-hipopnoé index) felel meg, és a szindróma mindkét típusa túlzott nappali aluszékonysággal társul.

6.2.1.2. Azon kérelmezőket, akiknél fiziológiai jellemzőik alapján felmerül a mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoé szindróma gyanúja, a vezetői engedély kiadását, illetve megújítását megelőzően alvászavar szűrővizsgálatra kell beutalni. Ezen kérelmezők számára javasolni kell, hogy a szakorvosi vizsgálat lefolytatásáig tartózkodjanak a gépjárművezetéstől.

 

Továbbá: 20. §   (1) Ha az orvosnak tudomása van arról, hogy az általa kezelt személy járművezetésre jogosító okmánnyal rendelkezik és nála olyan betegséget, illetőleg állapotot észlel, amely közúti járművezetésre való alkalmasságát kérdésessé teszi, köteles haladéktalanul soron kívüli vizsgálatot kezdeményezni az alkalmasságot első fokon vizsgáló vagy a 7. § (3) bekezdése szerinti szervnél.

 

A fentiek alapján a közúti járművezetői engedély elbírálása vagy fokozottan balesetveszélyes munkakörben dolgozó munkavállalók alkalmasságának elbírálása során az elbíráló orvosnak – amennyiben a vizsgált személy fiziológiai jellemzői alapján felvetődik az OSA megbetegedés gyanúja – a vizsgált személyt csak abban az esetben kell a járművezetéstől eltiltania, ill. amennyiben a vizsgált személynél igazolni tudja az EDS tünetcsoport fennállását.

Hogyan történhet az EDS tünetcsoport vizsgálata és ki végezheti ( Ellátási folyamat figyelembevételével):

  1. Az elbíráló orvos által felvett kérdőív (ESS) (pld EPWORTH) kiértékelése alapján
  2. Neuropszichológiai laborban klinikai vagy neuroszakpszichológus által elvégzett pszichológiai műszeres és teszt vizsgálatok alapján.
  3. Alváslaboratóriumban elvégzett és szomnológus által kiértékelt napközbeni alváskésztetés és az ébrenmaradás képesség mértékének objektív mérésére szolgáló teszt (MSLT és/vagy MWT) alapján ill. ezt kiegészítően Neuropszichológiai laborban klinikai vagy neuroszakpszichológus által elvégzett pszichológiai műszeres és teszt vizsgálatok alapján.

Az EDS tünetcsoport, a fokozott alváskészetetés mellett – gyakran már jóval azt megelőzően is – súlyos mentális (kognitív és pszichomotoros)* 1 (Péter Judit) deficitet is okoz. Ez rendkívül változékony és

  • elsősorban figyelemgyengeségben,
  • főleg a figyelem tartós fenntartásának és fókuszálásának gyengeségében,
  • memóriagyengeségben
  • és a kognitív oldalon az összetett szellemi tevékenységet igénylő, célirányos végrehajtási funkciók károsodásában,
    • a döntési,
    • megítélési,
    • értékelési képességek gyengülésében nyilvánul meg.

Az OSAS betegekben az aluszékonyság felmérésének szubjektív (ESS) és objektív (MSLT,MWT, OSLER) tesztjeinek, valamint vezetési szimulátor tesztek eredményei között ritkán találtak korrelációt. Egyedül az MWT, a vezetési szimulátor tesztek és az OSLER teszt eredményei között volt kimutatható korreláció. Abban az esetben, amikor az említett teszteket a mentális deficitet felmérő OSAS-ban specifikus tesz-battériával (PVC, TAP, Trail making tesztek, Pieron, Stroop, Wisconsin Card Sorting tesztek, MAWI számismétlés, beszédfluencia tesztek, Rey Osterreich összetett ábra teszt, Beck-skála, MMPI, Wechsler memória és felnőtt inteligencia skála, Mini-mentál teszt) is kiegészítették, a közepes és súlyos OSA betegek 95%-a – de az UARS betegek jelentős része is – szignifikáns károsodást mutatott az említett mentális funkciókban. *2(Szakács Zoltán, Köves Péter, Alvásmedicina kézikönyve, Az alvásmedicina vizsgáló módszerei, Felnőttkori alvásfüggő légzészavarok)

 

Ki végezhet neuropszichológai vizsgálatot?

Neuropszichológiai vizsgálatot egészségügyi tevékenység végzésének keretén belül ÁNTSZ működési engedéllyel rendelkező klinikai szakpszichológus vagy neuroszakpszichológus végezhet, aki rendelkezik a vizsgálat elvégzéséhez szükséges műszerekkel és tesztekkel. A klinikai vizsgálat során nem pályaalkalmassági vizsgálat végzése történik, melyet munkapszichológus végez pld a PÁV során, hanem olyan klinikai vizsgálat mely az egyén kognitív és pszichomotoros állapotának felmérésére és esetleges ezirányú deficitjének megállapítására irányúl. A vezetői engedély egészségi alkalmassági vizsgálatának elbírálása során, vagy a balesetveszélyes munkakörben dolgozó munkavállaló munkaköri alkalmaságának elbírálása során a neuropszichológiai vizsgálatot mint kiegészítő vizsgálatot veheti igénybe az alkalmasságot elbíráló orvos vagy az EDS-t vizsgáló szomnológus.

IDEGGYÓGYÁSZATI SZEMLE
2018. MÁRCIUS 30.

A kognitív képességek változásai időskorban

JUHÁSZ Dóra, NÉMETH Dezsõ
Elméleti háttér – Az idegrendszer időskori változásai kognitív teljesítményromláshoz vezethetnek. Ez negatív hatással lehet a mindennapi tevékenységek megtervezésére, kivitelezésére egyaránt, mely az idős személyek esetében ronthatja az életminőséget. Fontos kérdést vet fel tehát, hogy a hanyatlás a fiatalabb korúakhoz képest mely kognitív funkciókat érinti, illetve milyen mértékű. Cél, módszerek – A jelen kutatás célja a Számterjedelem, Számlálási Terjedelem, Hallási Mondatterjedelem, valamint a Betű, Szemantikus és Cselekvés Fluencia Teszteket alkal-mazva megvizsgálni, hogy a fiatalabb és idősebb korcsoportok egymáshoz képest hogyan teljesítenek az egyes munkamemória- és végrehajtó funkciókat mérő teszteken, valamint hogy az öregedés milyen mértékben rontja a kognitív képességeket. A kutatásban 85 személy vett rész, két életkori csoportra bontva. Eredmények – Az eredmények arra utalnak, hogy minden teszt esetében a fiatal korcsoport szignifikánsan jobban teljesít az idősebb csoporthoz képest, azonban az egyszerűbb rövid távú emlékezetet mérő Számterjedelem Teszt esetében a fiatal korcsoporthoz képest az idősebbeknél tapasztalható hanyatlás mértéke kisebb, mint a komplex munkamemóriát vizsgáló Számlálási, illetve Hallási Mondatterjedelem Teszt esetén. Az idősebb személyek eredményeit tovább elemezve azt találtuk, hogy teljesítményük egymáshoz képest az életkor növekedésével arányosan is hanyatlást mutat, mely erőteljesebb a frontális lebenyt is érintő funkciókat vizsgáló fluenciatesztek esetén. Következtetések – A jelen kutatás számos neuropszichológiai teszt segítségével térképezte fel a munkamemória- és végrehajtó funkciók időskori változásait. Az eredmények hozzájárulhatnak a fókuszáltabb neuropszichológiai terápiák kidolgozásához, valamint az idősebb személyek életminőségének javítására törekvő prevenciós programok kialakításához.

IDEGGYÓGYÁSZATI SZEMLE
2012. MÁJUS 30.

Két hónapos légsínterápia hatása az alvás struktúrájára, a kognitív funkciókra és a szorongásra

CSÁBI Eszter, VÁRSZEGI Mária, SEFCSIK Tamás, NÉMETH Dezsõ
Az alvási apnoe szindróma során az ismételt hypoxiás epizódok és ennek következtében kialakuló alváselégtelenség kognitív teljesítményromláshoz vezet. Azt vizsgáltuk, hogy a kezelésére alkalmazott pozitív felső légúti nyomásterápia rövid távon milyen hatással van az alvás struktúrájára, a neuropszichológiai funkciókra és a szorongásra. Ehhez 24 fő (23 férfi, egy nő; átlagéletkor: 53,21 év) obstruktív alvási apnoe szindrómás beteggel vettünk fel emlékezeti teszteket a kezelés megkezdése előtt és két és fél hónapos kezelést követően. Az eredmények alapján javulás jelent meg az alvás alatti légzésben, az alvás struktúrájában és a szubjektív aluszékonyságban. A kognitív funkciók tekintetében a kezelés pozitív hatással volt a szorongás szintjére, a komplex munkamemória és a rövid, valamint hosszú távú verbális emlékezeti teljesítményre, tehát elsősorban azokban a feladatokban jelent meg javulás, amelyek több agyterület összehangolt működését igénylik. Ennek alapján feltételezhető, hogy a légsínterápiás kezelés már rövid távon javulást eredményez az alvás architektúrájában, illetve, hogy az alvási apnoe következtében kialakuló dementia bizonyos funkciókat tekintve reverzíbilis.

Kapcsolat

hívjon

+36 70 452 40 89

Küldjön email-t

alvasmedicina@csoportpraxis.hu

Címünk

5000 Szolnok
Baross utca 49-51

Üzenet küldése

10 + 1 =